A saját és szüleink élettörténete útravalóul szolgál a gyerekeinknek.

A Művelődési Ház és Könyvtár szeptember 26-ára meghirdetett programján dr. Kádár Annamária pszichológus, tréner, a Babes-Bólyai Tudományegyetem marosvásárhelyi Pedagógiai és Alkalmazott Didaktikai Intézet egyetemi adjunktusa, az érzelmi intelligencia kutatója előadásán résztvevők nem csalódtak, élményekkel és újfajta tapasztalással gyarapodtak.

A Mesepszichológia és több más kötet szerzője, dr. Kádár Annamária belopta magát a rácalmási közönség szívébe múlt szerda délutáni előadásán, amelyet a szervezők az Én mesém címmel hirdettek meg. A pszichológia tudományának aktuális kutatási eredményeivel, legfrissebb elméleteivel felvértezve, a gyakorlat nyelvére lefordítva osztotta meg hallgatóságával azokat a praktikákat, amelyek ismeretében a gyerekeink könnyebben legyőzik az eléjük gördülő akadályokat. Ennek egyik receptje a felmenők élettörténeteinek megismertetése, továbbadása a gyermekek életkori sajátosságainak szem előtt tartásával,

Dr. Kádár Annamária pszichológus gyakorlatias és fergeteges humorú előadást tartott Fotó: Hankusz Kálmán/Dunaújvárosi Hírlap

Kutatásokkal alátámasztott az a következtetés, miszerint annak a gyermeknek nagyobb az önbizalma, fejlődik az úgynevezett rugalmas alkalmazkodóképessége, amelyik többet tud a családjáról. Miként az is igaz, hogy a családot és egyént ért trauma után, például a szeretett személy elvesztését követően, a családtagok negatív és pozitív történetei kapaszkodóul szolgálnak: – Amelyik családtörténetből nincsenek kilúgozva a fekete bárányok, az a történet erősíti az egót, miként a családi titkok és tabuk is emészthetőbbé tehetők számukra. Ezek a történetek erőt adnak akkor is, amikor úgy érzik, már minden veszve van, nincs kiút. A szülők, nagyszülők csínytevéseinek ismerete arra is szolgál, hogy kiderül a gyermek számára: ők sem voltak tökéletesek.

Az érzelmi intelligencia fejlesztése
Mesepszichológia – Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban címmel jelent meg kötete. „Kutatások igazolják, hogy az életben való „beválásunk” nemcsak értelmi képességeken múlik. Az igazi sikereket – a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani. Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk. A jó hír az, hogy e képességünk szinte korlátlanul fejleszthető még felnőttkorban is” – írja dr. Kádár Annamária. Kutatási és érdeklődési területei az érzelmi intelligencia, a flow-élmény, a személyiségfejlesztés és önismeret, a mese gyógyító ereje, a játék szerepe a gyermek személyiségfejlődésében. Hiszi, hogy a fejlődés mozgatórugója a komfortzóna elhagyása, hogy a legfontosabb személyes érték a hitelesség, a legmélyebb erőforrás a játékosság és a mese, valamint, hogy az igazi teljesítmény a csapatmunka által érhető el.

A gyermekkornak két tündérvilága van: a cselekvés síkján a játék, a szellemi síkon pedig a mese – vallja a szakember, aki maga is kétgyermekes anyuka: – Saját élettörténetünket nemcsak szavakkal, hanem viszonyulásainkkal is közvetítjük, ezek legalább annyira fontosak, mint a klasszikus mesék, miközben jó, ha tudjuk, hogy nem minden mese való mindenkinek. Gyermeke válogatja, hogy kiből mit vált ki egy-egy történet. Például a hároméves korúaknak idő előtti a Piroska és a farkas meséje, négy és fél éves kor alatt nem ajánlott. Ugyanakkor minden gyereknek van kedvence, amit újból és újból meg akar hallgatni, amitől egyfajta rítusos szertartás részeként megnyugszik. Az sem baj, ha mesélés közben a szülő átkölti a történetet, tetszés szerint a hétköznapok élményeire szabva. A mese egyik lényege: az együtt töltött idő.
Kádár Annamária újabban a 18 éves korig íródó Képes-Babanapló szerkesztésén dolgozik, azzal a szándékkal, hogy segítse a szülőket – strukturált kérdések mentén – a gyermekeik története megírásában, hogy azután ajándékba átnyújthassák nekik, csakúgy, mint a mesében, a hamuban sült pogácsát, a vándorútra kelőnek: – A gyerekeinket történetekkel tarisznyázhatjuk fel, nem másért, mint azért, hogy utazásuk során meg tudjanak küzdeni azokkal a bizonyos hétfejű sárkányokkal. Aki nem hiszi, járjon utána – népmesei fordulattal fejezte be előadását dr. Kádár Annamária.