Az illatszerek és a kozmetikumok alapanyagául is szolgál.

Móricz Zsigmond Árvácska című regénye szomorú történet, az abból készült filmek és színházi előadások megtekintésekor szem nem marad szárazon. A főhős arról a virágról kapta a nevét, amely a szerénység, az alázatosság és a szomorúság jelképe

A termelői piac portékái közül nem hiányozhatnak az árvácskapalánták sem.

Dunaújváros - A kerti árvácska (viola) az ibolyafélék családjába és az ibolya (viola) nemzetségébe tartozó háromszínű árvácska és más ibolyafajok keresztezésével létrehozott kertészeti hibrid növényfaj. 

A kert színes pontjának számít a virágládába ültetett sárga és fehér kollekció

Móricz ­Zsigmond történeténél korábbi időkre tehető egy legenda, amely szerint élt egyszer egy Annie nevű lány, aki beleszeretett egy fiúba. A fiú azonban nem viszonozta a szerelmét, mire a lány belehalt bánatába. Sírján vadvirágok nőttek, köztük a háromszínű vad­árvácska, ami a néphit szerint a szomorúság és a remény szimbóluma. Az árvácska neve a francia „pensée” szóból ered, amelynek jelentése gondolat, emlékezés. 

A temetőbe, a sírokhoz is sokan ezt ültetik télire

Az árvácska, mint hagyományos temetői virág

Így értettem meg, hogy miért nem volt elragadtatva édesanyám, amikor sok-sok évvel ezelőtt beállítottam egy rakat árvácskával, hogy azoknak helyet találva színesítsük a kertünket. Láttam az arcán a csodálkozást, hogy mit akarok kezdeni ezekkel a temetői virágokkal, amiket egykoron háromféle színe miatt Szentháromságfűnek, Szentháromság violának is neveztek, továbbá Isten szakállának, istenszakállnak, császárszakállnak, macska- vagy pávaszemnek, tarka ivolának, szegénydeákfűnek, avagy a számomra még nehezebben megjegyezhető szenkuchának. 

Fűszernövények társaságában szépek és hasznosak: csalánnal és citromfűvel

Az árvácskát középkori kolostorokban gyógynövényként tartották, teája vérnyomáscsökkentő hatású, nyákoldó, bőrkiütések ellenszereként is bevált. 

Szólóban még jobban érzi magát, így tud kiteljesedni a fejlődésben

A Nagyszombati kódexben ez áll: „Oh, tündöklő szép piros rózsák, oh, gyenyerűséges illatozó fejér liliomok és szeplő nekil való violák…”. Ez utóbbiak az istenfélelem szimbólumai, a kék violák (ibolyák) pedig az alázatosság kifejezői. A virágregékben az ibolya a szerénység jelképe volt, virágnyelven szólva-írva: „Szende, mint az ibolya…”. 

Virágszőnyegként is gyönyörű

Az ibolyaszirup francia találmány, a parfümipar egyik alapanyaga, az élelmiszeriparban teasütemények és mályvacukor ízesítésére is szolgál. S hogy sorozatunk mostani részében se maradjunk recept nélkül, felidézem Erzsébet királyné, Sissi kedvenc desszertjét, a kandírozott ibolyavirágot. Ezt pedig tegyük el tavaszra, amikor nem csupán elvétve fedezzük fel a kertünkben, hanem akár összefüggő talajtakaróként gyönyörködhetünk benne. Zárójelben elmesélem, hogy rég nem látott gimnáziumi osztálytársnőm az ibolyaszőnyegemről tavasszal készített, a közösségi oldalon megosztott fotóim alapján magot kért annak terméséből. Zsuzsához postai úton megérkeztek a begyűjtött cirmos virágú árvácskák apró magvacskái, kéknefelejcsmagok társaságában, a Heves megyei, Gyöngyöstől 8 kilométerre található Nagyrédére. Remélem, neki is sikerül életre kelteni őket. 

A kerti ágyásokat alaposabban szemügyre véve, október végén is találunk egy-két virágzó ibolyát

Visszakanyarodva a kandírozott ibolyavirágok elkészítésének mikéntjéhez, első műveletként a lecsipegetett virágokat megmossuk, valamint a vizet felitatjuk róluk. Az enyhén felvert tojásfehérjébe mártjuk, majd kristály- vagy porcukorba hempergetjük a virágokat, azután a száraiktól megszabadítjuk. Meleg helyen szárítjuk meg ezeket, és az így elkészült illatos csodák sütemények díszítésére is kiválóak. 

Az ibolyatorta receptúrájával találkoztam a Rózsakunyhó Alkotóműhely gondozásában közelmúltban megjelent, Halmos Mónika „Vadon nőtt étterem” című könyvében. Az ételfotókkal gazdagon illusztrált, azonnal kedvencemmé vált kötetet lapozgatva, több helyütt köszönnek vissza a fűszer- és gyógynövényes, ehető virágokat tartalmazó receptek ibolya-/árvácska-/viola-, vagy éppen kamilla-, hársfa-, lóhere-, szurokfű-, kakukkfű-, zsálya-, turbolya, papsajt-, fehérakác-, százszorszép-, pitypang-, bodza-, búza- és levendulavirággal, (vad)rózsaszirommal, gyümölcsfavirágokkal.