Társasági élet az egykori dunaföldvári vendéglőkben
A polgármesteri hivatal dísztermében december 6-án mutatták be L. Mészáros Irma és Lukácsi Pál Társasági élet a dunaföldvári vendéglőkben – Mozaikok a dunaföldvári vendéglátás történetéhez című könyvet. Perémi Erzsébet zongorázott, Horváth Zsolt polgármester megköszönte a szerzőpáros legújabb munkáját.
A polgármesteri köszöntőben Horváth Zsolt a helytörténetírás jelentőségéről beszélt, az ennek nyomán elkészült művet méltatta, bízva abban, hogy annak olvasása további emlékeket hív elő az olvasóból.
A szerzők – L. Mészáros Irma és Lukácsi Pál – meséltek a könyv elkészítésének előzményeiről, szerkesztési szempontjaikról, az anyaggyűjtés sokszínűségéről.
– Igyekeztünk feltárni, hogyan alakult a társasági élet Dunaföldváron a 19. század végétől az államosításig. Az 1870-es évektől a 20. század közepéig végigkísértük az itteni vendéglátóhelyek történetét, a kötet utolsó egyharmada a jelen kiválóságaival foglalkozik. A visszaemlékezések mellett előkerültek fotók, levelek, tárgyi emlékek, de kutattuk a korabeli újságok írásait is – tudtuk meg a szerzőpárostól, akik arra biztatták a jelenlévőket, és Előszavukban az olvasókat, hogy egészítsék ki az általuk feltárt világ mozaikjait a saját emlékeikkel.
A legújabb helytörténeti kötet szerzőpárosa, Lukácsi Pálné Mészáros Irma és Lukácsi Pál ezúttal a vendéglátás történetének kutatására és megírására vállalkozott Fotók: Szente Tünde
Szorgalmuknak hála, így marad meg a közösség emlékezetében Konrád és Kelemen cukrász, Németh Pityu bácsi vagy Simon Mihály, Kócsyék, Messék, Flamm Gyuri bácsi, Hoffmann János vagy Simon Laci, a Kék Duna népszerű pincére, Gallai Lajos bácsi, Márika néni és még sokan mások. A 19. században már működő vendéglátóhelyekről külön szó esett a könyvbemutatón. Volt az Alsó rév, Cziprián korcsmája, az Egyenlőségi Kör italkimérése, Lándzsa kortsma, Leányvár (csárda), Nagy Imre korcsmája, Rózsa csárda, Schillinger kávéháza, Schmiczberger Ferdinánd vendéglője, Szarvas vendégfogadó, Uri kaszinó /Szöllöfürt szálloda / Szöllö korcsma, Uradalmi nagy vendégfogadó, a Vörös Ökör czimü (beszálló) kortsma.
A könyv a 19. század Dunaföldvárába vezet vissza, kétharmad terjedelem a múlté, a fennmaradó rész a jelené
A kutatásaik során fellelt, legkorábbi – 1822-es – említésű vendéglátóhely a Cziprián korcsmája és a Rózsa csárda. S ami az elnevezéseket illeti, Pál külön erre az alkalomra kigyűjtötte a társasági lét különböző fórumaira, közösségi alkalmakra vonatkozó kifejezéseket. Olyanokat, mint estebéd, bankett, bál, táncvigalom, díszebéd, mulatság, társas ebéd, társas vacsora, társas lakoma, ozsonna, táncestély, villásreggeli, elöljárósági vacsora, halvacsora, borkóstoló, iparos-bál, farsangi est.
Több nagy hírű vendéglő, kerthelyiség várta a szórakozni vágyókat Dunaföldváron, nemcsak jó borokkal, ízletes ételekkel, hanem élő zenével egyaránt. Finom fogásokat tálaltak, olyanokat, amelyeknek az íze több évtized elteltével is felidéződik a kedves vendégben. Kell-e ennél nagyobb dicséret egy vendéglősnek? Nevezhetjük ezt a vendéglátós halhatatlanságának – gondolattal zárták a könyvbemutató hivatalos részét a szerzők. Eztután Perémi Erzsébet zongorajátékának hangjai töltötték be a termet. A könyvet Dunaföldvár Város Önkormányzata adta ki, a könyv a Séd Nyomdában készült. Tördelés és borítótervezés: Dombi Viktória, korrektúra: Lukácsi Péter.