Görögdinnye török tök, szerda után csütörtök, török-börök hömbörög, egy zsák diót megtörök, csörgő-börgő mogyoró, te leszel most a fogó! Bornemissza Endre Kiszámolójából kiderül, hogy az édes és zamatos kedvenc mifelénk eredetileg törökdinnye volt, amit később ilyen-olyan megfontolásból átkereszteltek görögre

Páskándi Géza „A Dinnye és a Tök” című meséjében mondja a Dinnye: – Görög vagyok, mert szépségem is görög, nézd az orcámat, szájamat, nézd a fejem formáját … – emelte magasra zöld és gömbölyded fejét indájáról a Dinnye, hogy megmutassa szépségét a világnak.
Japánban, Dél-Koreában és Kínában már évek óta tök-alanyra oltott dinnyét termesztenek. Az alanyhasználat javítja a tápanyag hasznosítását, hatékonyabb vízfelvételt, valamint ellenálló-képességet fejleszt ki a nemesben. A dinnyetermesztés sikere a fajtaválasztás, a jól előkészített talaj, a jól megválasztott vetésforgó és az időjárás függvénye – olvasható az Őstermelő Gazdálkodók Lapja legfrissebb számában.

Nagy kedvencünk Indiában, Perzsiában, illetve Turkesztánban őshonos, de Afrika és a Földközi-tenger partvidéke is a görögdinnye géncentrumába sorolható. A karavánok, kereskedők és utazók segítségével az egész világon elterjedt. A legkorábban feljegyzett görögdinnyeszüret 5 ezer évvel ezelőttre datálódik, Egyiptomban a fáraók sírkamrájába is bekerült élelemként a túlvilágra. A Kalahári-sivatag környékén máig vadon terem.
Idehaza már a honfoglalás korában jelen volt. A török megszállás alatt gazdagodott a termesztett fajták száma, meglepő, de a XVI. század közepéig a sárga bélű fajták terjedtek el. A kifejezés szláv eredetű, a „dinya” alakváltozatban került a nyelvünkbe. Termesztése uradalmi kertekben, később a paraszti gazdálkodásban is elterjedt. A XIX. században kialakultak a termelési körzetek, így Heves, Pest, Szolnok, Békés, Hajdu-Bihar és Bács-Kiskun megyében. Fejér megyében Cece környékén jellemző. Mára a termesztésből kiszorultak a hazai nemesítésű fajták, intenzívebb hibridek váltották fel a fajtakínálatot. A hazánkban termesztettek a teljesség igénye nélkül: Korai kincs. Sugar Baby. Szigetcsépi. Hevesi. Kecskeméti vörös húsú. Sárga húsú szentesi. Marsowszky. Csányi. Napsugár. Orosházi. Ideál. Favorit. Kobalt. Charleston. Gömbfutó. (Japán kertészek előálltak kocka formájú változatával is.)

Ami pedig a szépségét illeti, gyümölcs-csendéletek valódi sztárja, amely Frida Kahlót is megihlette. Utolsó festménye volt, amelyen hónapokig dolgozott, a Viva la Vida (Éljen az Élet) feliratot halála előtt 8 nappal festette rá. Mexikóban a görögdinnye a halottak napjához – kapcsolódó találkozásokhoz, lakomákhoz – kötődik, jelképe annak, hogy az élet győzedelmeskedik a halál felett.
Krúdy Gyula „Az asszony, aki szőlőfürt lett” című publicisztikájában ír a gömbölyű, görögdinnye bélű menyecskéről, aki szüretkor megbecsülhetetlen értéket jelent, mert súlya nem messze esik a mázsától, ennek bizony hasznát veszik a bor készítéséhez a szőlő taposásakor....