„Nincs, aki rádöbbentsen bennünket arra, hogy a magyar falu nem az idegenforgalomból, hanem a föld adta lehetőségekből élt, és valószínűleg ezután is abból fog élni” – olvasható Menyhárt Ferenc és Zsiros Mária: Atyafiságos üdvözlettel! Cecének és minden magyar falunak 2014 decemberében megjelent szociográfiájában.

„ Minden hazámfiának ajánlom ezt a tisztességes és okos írást! Aki ezt olvassa, bárhol éljen is, magára ismer, megérti a helyzetét és a problémáinak okát, ami sokat segít a jó megoldás megtalálásában. Abban biztos vagyok, hogy aki elolvassa, újra és újra visszatér hozzá, fellapozza, és egyre több és alaposabb felismerésre jut általa” - írja a kötet Ajánlójában prof. dr. Horváth János, Cece szülötte, az országgyűlés korábbi korelnöke, a közgazdaságtudományok nemzetközi hírű professzora.

Borítórészlet

Fotó: dunaujvaros.com

A szerzők közül szintén cecei születésű dr. Menyhárt Ferenc mérnök, közgazdász. A debreceni származású, szociológus végzettségű feleségével, dr. Zsiros Máriával két éven keresztül kutatták és könyvbe sűrítették tapasztalataikat. A Bevezetőben indokolják műfajválasztásukat: „A könyv műfaját szociográfiaként határoztuk meg. A szociográfia többféle műfaj jegyeit egyesíti magában: van benne történelem, de túlmegy egy-egy település helytörténetének leírásán. Ebben a könyvben is összegyűjtöttük a falu történetének főbb, meghatározó elemeit, de nem erről szól csupán. Van benne szociológiai, statisztikai pontosságú adatelemzés, de nem a közösség társadalmi szerkezetének meghatározására, hanem a belső viszonyok feltárására vállalkoztunk.

Közel 90 családhoz jutottunk el valamilyen formában. Az adatgyűjtés több mint egy évig tartott. A felnőttek mellett a nagyobb iskolás gyerekeket fogalmazás írására, a kisebbeket rajzolásra kértük. A Mit jelent neked Cece? – kérdésünkre megfogalmazott dolgozatokat beépítettük a könyv szövegébe, a rajzok a borítóját díszítik.”

A szerzők sok más témakör mellett foglalkoznak a közösségi- és hitélettel, az idősekkel és a fiatalokkal, a cigányokkal, a nők problémáival, a gazdálkodás nehézségeivel, az értelmiség felelősségével. A kritikus hangvétel cseppet sem a reménytelenség konklúzióit vonja maga után, sokkal inkább a kiút felé tereli a településfejlesztőt, avagy településvezetőt, még inkább a településéért tenni akaró lakost.

„Az egyáltalán nem véletlen, hogy álmokat dédelget 100 és 100 magyar falu! Az elmúlt évek szellemi nihilje, a mesebeli kerítés, a kolbászból való, a délibábos befektetővárás ránehezedik a lelkükre! Várják, egyre várják az „EU-s pénzt”, a szebb jövőt, ahol egy-két üstnyi szilvalekvár megfőzése, kiszerelése és eladása világmegváltó erejű.” Ebből a hamis illúzióból vezeti el a másként gondolkodás felé a szerzőpáros a Becses Olvasót.

A kötetet a Bogárd és Vidéke Lapkiadó és Nyomda jelentette meg 2014-ben.

Szente Tünde