Éghajlat, időjárás

Ha elgondolkoznánk azon, hogy mik azok a dolgok, amik életünket a leginkább befolyásolják, az időjárás bizonyosan dobogós helyen végezne. Bizony még azoknál is, akik azt állítják, hogy ők magasról tesznek rá, hogy süt a nap, fúj a szél, esik, vagy szakad, vihar tombol, villámok és dörrenések harcmezejévé válik a környék, hurrikán tépi le a szomszéd ház tetejét vagy éppen egy tornádó szippantja fel őket munkába menet. Nem lehet kivonni magunkat az élettér pillanatnyi vagy átlagos adottságai alól. Lehet ahhoz alkalmazkodni, felkészülni, óvintézkedéseket tenni, de a befolyást elkerülni lehetetlenség. A trópusi Dél-Amerika esőerdőinek indiánjai nem viselnek vastag télikabátot, az eszkimók nem szörföznek a fókák között, a Kalahári-sivatag busmanjai nem hordják a hétvégi telek nyújtózkodó uborkáira kannaszám a vizet, mint ahogy a budapesti banki alkalmazottnak sem kell gyökérgumókat gyűjtögetni pár csepp vízért, ha megszomjazik. A földrajzi elhelyezkedés megszabja a terület klímaviszonyait, a klíma megszabja a terület élhetőségi szempontok szerinti adottságait. Minden pillanatunkat meghatározza az időjárás. Egy csodás, napsütéses tavaszi napon jó a kedvünk, kimegyünk sétálni, figyeljük a természet ébredezését. Egy borongós, csapadékos őszi napon gondolkodásunk lassulhat, kedvetlenség, netán fejfájás gyötörheti meg az arra hajlamosakat. Egy dermesztően hideg, sötét téli estén a fűtött otthon védettségét élvezzük. A langyos nyári Balatonban pancsolunk, lubickolunk, a strandon lenge ruhában fagylatot nyalunk, míg a jégtakarót magára hizlalt tavon ruhagombócnak öltözve  korcsolyázunk, a meghűlt náderdő maradványai mellett sétálva forralt bort kortyolunk. Nem fordítva.

Folytatva „Hol van Alap?” sorozatunkat, nézzük meg, hogy milyen az idő Alapon! Derítsük ki, hogy kell-e sapka a cseresznyeszedéshez télen!

Az alapi időjárást – ugyanúgy ,mint a Föld bármely pontjának időjárását - két fő tényező határozza meg. Egyrészt elhelyezkedése a bolygón, melynek következtében a nappalok és éjszakák hossza és a beeső napsugárzás intenzitása évenkénti ismétlődéssel periodikusan változik. Alap, glóbuszunk északi szélességének 46 fok 4 perc 59,68 másodpercénél és keleti hosszúságának 18 fok 41 perc 17,48 másodpercénél található. Így alakul ki az évszakok jellemző időjárása.  A másik tényező a Föld felszíni viszonyaiból adódó komplex, időjárást alakító események helyi, jellegzetes mintázatának összessége. A Kárpát-medencében három erőteljes klimatikus hatás – kontinentális, óceáni és mediterrán – érvényesül, ezek ütközőzónája hazánk. Kelet felől a kiterjedt eurázsiai szárazföld kontinentális éghajlata, nyugat felől az Atlanti-óceán hőkiegyenlítő nedves légtömege, délről pedig mediterrán klíma támad. A magyarországi domborzatnak megfelelően módosul az egyes térségek helyi időjárása. Az országot járva könnyen megtapasztalhatjuk, hogy a síkságon fekvő Szegeden egész évben rengeteget süt a nap, a Kékes-tetőt késő ősztől kora tavaszig állandóan beborítja a hó, az Alpokalja folyton felhős, csepergős, esős vidék, a Bakony lejtői felől pedig bármikor lecsaphat a hirtelen haragú, zöldesszürkén gomolygó égiháború.

Alap jellegzetes időjárásának felderítéséhez segítségül hívjuk a már megismert művet, az 1967-es kiadású Magyarország Nemzeti Atlaszát. Az időjárási paraméterek időbeli változása is érdekes információkkal szolgálhat, így a Kartográfiai Vállalat 1989-es, Pécsi Márton szerkesztőbizottsági elnök irányításával megalkotott Magyarország Nemzeti Atlaszát is munkára fogjuk az adatok összehasonlításához. Az 1967-es atlasz adatai az 1901-1950 közötti időszak, az 1989-es atlasz adatai az 1951-1980 közötti időszak méréseiből származnak. Gyorsan le is lövöm a poént, ami nem csattanna nagyot, így nem kár érte, a két műben az ábrákból kiolvasható adatok tulajdonképpen megegyeznek, az eltelt időszak alatt nem következett be lényegi, az adatokat módosító, említésre méltó változás az időjárában. Ábráink az 1967-es Magyarország Nemzeti Atlaszából származnak.

Mint ahogy említettem, ez az összehasonlítás csak érdekességképpen történt, mindenfajta tisztességes, tudományosan elfogadható munkamódszert nélkülöz. Alap időjárásának nagy vonalakban történő meghatározása a cél, és nem az időjárási anomáliák precíz felderítése. A klímaváltozás vizsgálatához természetesen teljesen más forrást kellene használni, például az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisát.

A leggyakrabban felmerülő kérdések egy adott nap időjárásával kapcsolatban a „Hány fok van?” és „Esni fog?”. Ennek megfelelően nem a meteorológiai szempontból roppant izgalmas évi átlagos evapotranspirációval – egységnyi területen a talaj és a növényzet együttes párolgásából származó, milliméterben megadott vízréteg vastagságnak megfelelő párolgásmennyiséggel –  foglalkozunk, hanem inkább egy alapi gazdának a mindennapi tevékenységeihez fontos időjárási jelenségekkel, mint a hőmérséklet, napsütés és csapadék.  

Nézzünk rá ábránkra (1.ábra), mely megmutatja, hogy az ország egy adott pontján, egy év összes mérési eredményét átlagolva hány Celsius fok van. A zónatérképből kitűnik, hogy az ország legnagyobb részén, így Alapon is 10,5 C° körül van az évi középhőmérséklet. A januári középhőmérséklet -1,75 C°, az áprilisi 10,5 C°, a júliusi 21,5 C°, az októberi 11,5 C°. Az ország arányaiban legnagyobb területein nagyjából ez az érték jellemző. Hazánk melegebb részeihez tartozik Alap, a nyugati, de különösképpen az északi országrészek 1-3 C°-al is hűvösebb átlagértéket mutatnak.

1.ábra: Évi középhőmérséklet - Alap a 10,5 C°-os zónában

Ábra: alapitajhaz

A tücsök nem hegedüli nótáját már, a fák magukra kenik a paletta meleg színeit,  s lassan elkerülhetetlenül arcunkba leheli csípős páráját az ősz. De hogy mikor csal könnyet az első reggeli fagy szemünkbe, azt lessük meg a következő ábrán (2.ábra). Ahogy látszik, kifejezetten későn. Míg a zempléni területekre már rendre október legelején megérkezik a talaj menti fagy, addig Alapra átlagosan október 25 és 31 között köszönt be a zérus alatti hőmérséklet. 

2.ábra: Első őszi fagy megjelenésének napja - Alapon október 25-31 között

Ábra: alapitajhaz

De mikor tépi el tavasz reménye tél jegének ráaggatott rabláncát? Alapon az utolsó fagy április 10 és 15 között sújthatja a vetést (3.ábra). Ahogy a Zemplénbe érkezik meg legkorábban, úgy onnét is távozik legkésőbb a zimankó, egészen május első hetének végéig is várni kell a fagyok elmúltára.

3.ábra: Utolsó tavaszi fagy napja - Alapon április 10-15 között

Ábra: alapitajhaz

„Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára” – szól a dal. Valószínűleg nem Kossuth alapi látogatásakor keletkezett a nóta, meteorológiai szempontból inkább kőszegi, herendi vagy márianosztrai kirándulásai során ázhatott el az a kalap. Az ország legcsapadékosabb területei a Kőszegi-hegység, az Őrség, a Hetés, a Börzsöny és az Északi-Bakony. Ezeken a területeken az éves csapadék mennyisége az 1 métert közelíti. Alapon ez majd a fele, 550-600 mm (4.ábra). Ezzel együtt nincs ok szégyenkezni, a Nagykunságon még az 500 mm-t sem éri el a lehullott csapadék.

4.ábra: Éves csapadékmennyiség eloszlása - Alapon 550-600 mm között

Ábra: alapitajhaz

Viszonylag ritkán, évi 5-10 napon fordul elő 50 mm-t meghaladó jelentős csapadék Alapon (5.ábra). Az Őrségben ez 25 napnál is több, míg a Hortobágyon 5 napnál is kevesebb.

5.ábra: 50 mm vagy annál nagyobb csapadékot hozó napok száma - Alapon 5-10 nap között

Ábra: alapitajhaz

Nem Alap környékén a legjellemzőbb a hólepte táj az országban. Olyannyira nem, hogy a havas napok (amikor talajt elérő hó hullik) száma 20 alatt van (6.ábra). Északi fekvésű hegyeink tetején 50 napon túl is kitart a hólepel.

6.ábra: Havas napok száma egy évben - Alapon 15-20 nap között 

Ábra: alapitajhaz

A napraforgók tekergethetik tányérjaikat serényen az alapi földeken, túl sokat nem kell lehajtott fejjel búslakodniuk a napkorong bujkálása miatt. Évi 2000-2100 óra napsütéssel az élmezőnybe tartozik a falu (7.ábra), ennél több csak a Kiskunságra jellemző. A napsütésverseny vesztese nem meglepő módon a nyugati határvidék.

7.ábra: Napsütéses órák száma egy évben - Alapon 2000-2100 óra között

Ábra: alapitajhaz

Alapon a felhőtlen nyaraláshoz minden adott. Nincs óriáscsúszda, a pálmafa és tengerpart se sok, mégis a felhőtlenség biztosítva van. Ugyanis az ország legkevésbé felhős területei közé tartozik a térség (8.ábra), Mohács környékével és a Nyírség belső részével egyetemben. Logikus, hogy a Kőszegi-hegység a legfelhősebb.

8.ábra: Felhőzet éves százalákos átlaga - Alapon 45-50% között

Ábra: alapitajhaz

Gyakorlati szempontból még nagyon finom indikátora egy adott terület időjárásának bizonyos, országszerte elterjedt növények virágzásának ideje. Nézzük meg a fehér akác, a búza és a kukorica virágzási idejét. A fehér akác május 15-20 között virágzik (9.ábra) az ország középső sávjában nagyjából egyöntetűen, így Alapon is. Ettől a sávtól délebbre kicsivel május 15 előtt, északabbra pedig május 20 után nyitja ki édes illatú pillangós virágait.

9.ábra: A fehér akác virágzásának kezdete - Alapon május 15-20 között

Ábra: alapitajhaz

A búza május 30 és június 5 között kezdi meg virágzását (10.ábra), esetében kissé hektikusabb a kinyílás kezdetének területi eloszlása, de nagyjából követi a „délen hamarabb, északon később” mintázatot. Érdekesség, hogy az 1967-es és az 1989-es atlasz összehasonlításakor a búza virágzási idejében első pillantásra eltérés mutatkozik. Az 1989-es atlaszban május 20 és 25 közötti időszakot jelöl az ábra az alapi térségre vonatkozóan, ellenben az 1967-es atlasz fent említett május 30 és június 5 közötti idejével. Ám ha figyelmesebben megnézzük, akkor az 1989-es térképen nem a búza virágzási idejének a kezdete, hanem kalászhányásának átlagos időpontja szerepel. A búza virágzását megelőzi a kalászhányása, azaz amikor a kis csomócskákból kialakul a kalász. Ebből a kezdetleges kalászból bújnak elő a virágok. Az eltérő időpontok közötti különbség pontosan megfelel a kalászhányás és a virágzás közötti időtartamnak.

10.ábra: A búza virágzásának kezdete - Alapon május 30 és június 5 között

Ábra: alapitajhaz

A kukoricával is hasonló a helyzet, Alapon július 5 és 15 között kezdi a címer fürtös füzéreiről szélnek ereszteni virágporát (11.ábra).

11.ábra: A kukorica virágzásának kezdete - Alapon július 5 és 15 között

Ábra: alapitajhaz

Alapon, a mai napon – 2016. június 22-én – a televízióban látott időjárás-jelentés szerint: „sok napsütés várható délutáni gomolyfelhő képződéssel, de zápor, zivatar előfordulása nem valószínű. Gyenge, mérsékelt marad az északi, északkeleti szél, a délutáni csúcshőmérséklet 28 és 33 C° között várható. Nagyon erős lesz az UV sugárzás”. Jó idő van Alapon.

Horváth Dominik