Olga ismerősei példáját követve, részt vett a művelődési házban szervezett, a szülőket az iskolakezdésre felkészítő tanfolyamon. Akkor kezdte elsőszülött fia az általános iskolai tanulmányait, ezért úgy gondolta, neki is hasznára válhat ez a lehetőség

 Az első foglalkozáson azt a problémakört bontották ki, mi szerint a szülőknek nem egységes a felfogásuk az iskola nevelőmunkájáról. A pszichológus elmondta, hogy már a kezdetekben, ki kell alakítani a pedagógusok és a szülők helyes kapcsolatát. Kölcsönösen ki kell cserélni azokat a tapasztalatokat, amelyek a gyermek tanulmányaira, magatartására, fejlődésére vonatkoznak. Az osztályfőnök feladata annak biztosítása, hogy a családi és az iskolai nevelés egységes követelményeket támasszon a gyermekkel szemben.

Szente Tünde

A második alkalommal annak az állításnak a fontosságáról győződtek meg, hogy a gyermek fejlődésére alapvetően két közösség van hatással: a család és az iskola, azonban az egyik nem helyettesíti a másikat. Harmadjára arról beszélgettek, hogy miért hasznosak a tanári fogadóórák vagy a szülői értekezletek utáni beszélgetések. Azzal érveltek, hogy előmozdítja a család és az iskola kapcsolatát, ha a pedagógus behívja a szülőt az iskolába, és beszélgetést folytat vele, amire ne csak problémák esetén kerüljön sor, hanem rendszeresen. Sok helyen beváltak a kis csoportokban tartott megbeszélések, amelyekben könnyebben feloldódnak a szülők, és sokat tanulhatnak egymástól.

A következő találkozáskor azzal foglalkoztak, hogy a nevelésben a példának mekkora a jelentősége. A szülőknek ugyanis mindig gondolniuk kell arra, hogy ők példát adnak gyermekeiknek. A szülői példamutatás csak akkor válhat pozitív hatóerővé, ha a családi légkör megfelelő. A családi példa egész életre meghatározza a gyermeket, ennek tudata a szülőtől szigorú önbírálatot követel, azonban, a szülő ne akarja saját képére formálni gyermekét.

Az utolsó alkalommal összefoglalták az addigiak során hallottakat, a vitás kérdések végére pontot igyekeztek tenni. Az iskolai fegyelem megteremtésének módjában nem jutottak dűlőre. Egyes szülők azt kérik a pedagógusoktól, hogy legyenek kemények, amíg mások tiltakoznak a kaszárnyafegyelem ellen – hozta a példát saját tapasztalatából a pszichológus. – Egyes pedagógusok gyakori panasza, hogy nincs eszközük a rend fenntartására, ha a gyermeket otthon verik, mert a gyermek a finomabb hatásokkal szemben érzéketlenné válik.

A felkészítés eredményeként, Olga továbbgondolva a megbeszélteket, fektette le az alapszabályokat: 1. Alapszabály: A pedagógusnak mindig igaza van, akkor is, ha nincs igaza. Pontosabban, a pedagógusnak az ő szempontjából mindig igaza van. 2. Alapszabály: A pedagógussal ne vitatkozz, mert a gyereked látja a kárát. Amennyiben nem értesz egyet vele, tereld a dolgokat a magad elképzelése szerint, a gyermeked javát szolgálva.

Épp harminc év telt el azóta, hogy Olga részt vett a nevelési tanácsadó pszichológusának iskolakezdésre felkészítő tanfolyamán. Fiai szépen felnőttek. Így visszaemlékezve, az általa állított íratlan szabályok beváltak.