A tavaly nyáron elindított kezdeményezés kapcsán folytatott legutóbbi beszélgetésünkben, Trencsényiné Berzai Zsuzsanna tanárnő emlékét is felidéztük

Egy nagy pohár tiszta vízzel koccintottunk a környezetvédelmi rovat első éves jubileumára, az egykori széchenyis diákkal, Horváth Dominikkal.

 Az Y generáció tagjaként az újszerű szemléletmód képviselője. Miként jut el egy, a harmincas évei elején járó fiatalember a természet körforgását értő, tudatos polgár életmódjáig? Milyen hatások érték, ami miatt ennyire figyel a környezetére?

 – Az én esetem nagyon egyszerű: nevelés. Szüleim is természetszeretőek, kertrajongók, a mintát pedig átvettem, és egy kicsit továbbfejlesztettem. Az elmélyültebb, tudományos szintű érdeklődést pedig fantasztikus gimnáziumi biológia tanárnőmnek, Trencsényiné Berzai Zsuzsannának köszönhetem. Ezenkívül megfigyelő alkat vagyok, és ha az ember alaposan figyel, akkor sok minden világossá válik.

Horváth Dominik, aki szerint a szemléletformálás „otthon” kezdődik Fotó: Amatőr felvétel

A környezetvédelem divatos téma mostanság, de az ökológia idegenebbül hangzik. Hogyan határozható meg a két fogalom viszonya? 

– Az ökológia az élő rendszerek környezetükhöz fűződő kapcsolatát vizsgálja, így eljuttat a problémák gyökeréhez. A környezetvédelem pedig a feltárt problémára a megoldást, a technológiát adja.

Több nézőpontból, érzékenyen közelíti a témaköröket, egyben keresi az ember helyét, felelősségét a jelenségek mögött – mindezt olvasmányos stílusban, az aktualitásokra építkezve vezeti fel. 

– A rovat első jegyzetéhez a világ vízügyi gondjai és az akkor éppen dübörgő dinnyeszezon kínálta a témát. Előbb volt meg a tojás, de tyúk is kellett hozzá, így született meg az első vezető anyagom, ami köré kis színesek is kívánkoztak. Bajusz György megtervezte a tipográfiát, elkészítette a laptükröt, ezzel indult útjára a rovat, amelynek készítésébe időközben bekapcsolódott Hevesiné Kővári Éva minőségbiztosítási és környezetvédelmi mérnök. Jól kiegészítjük egymást, az együttműködésünk garancia a rovat érdekes témáira. Büszkeséggel tölt el, hogy a Fejér Megyei Hírlap és más újságok is átveszik anyagainkat.

A mellékletben megjelent illusztrációk egy része saját fotói közül kerülnek ki, nem egy külföldön készült. Az utazás részét képezik az ilyen jellegű tapasztalatszerzésnek is?

– Utazva észre lehet venni a nyilvánvaló különbségeket. Ilyen például, hogy vannak szemetes, koszos vidékek és vannak patyolattiszták, léteznek városok, ahol elterjedtek a mosodák, máshol otthon mosnak. Az agyonhalászott földközi-tengeri partvidék egy sósvízi sivatag, a Vörös-tenger csodás korallszirtjein még a halakhoz nyúlni is börtönnel járhat.

A hétköznapokban miként jelenik meg az ökológiai tudatosság? 

– Budapesten élek feleségemmel egy társasház lakásában, amelynek falatka erkélyének korlátján fut a csemegeszőlő, a sarokban évek óta terem a kajszibarackfa, zsákszámra szedjük a chilipaprikákat és a koktélparadicsomot, főzéshez friss fűszernövényeket használunk. Minden növényt műtrágya és vegyszermentesen gondozunk. Több szomszéd, látva a teraszunkat, utánozni kezdett bennünket, aminek igazán örülünk. Igyekszünk a lehető legkevesebb szemetet termelni, ami mégis összejön, azt szelektíven gyűjtjük. A szerves konyhai hulladék legnagyobb része saját gilisztakomposztálónkba kerül.

Az elmúlt egy esztendő alatt azt gondolná az ember, hogy minden témát körüljártak. Lehet még újat mutatni az olvasóknak?

– Valóban sok különböző témát vettünk már nagyító alá a rovatban, de az ökológia világa annyira összetett, hogy kiapadhatatlan forrást nyújt az írásokhoz. Nagyon tudatosan válogatjuk a megjelenő anyagokat. Legfőbb szempontjaink a változatosság, az aktualitások és a gyakorlatban kis erőfeszítéssel megvalósítható szemléletformálás.