A terített asztal közepére helyezett Zsolnay vázában élénken kéklett egy csokor apró gyöngyöcskékből álló Szent György virág

Leisan meggyújtotta a két számjegyű gyertyát, a család tagjai elénekelték a Boldog születésnapot, Papa elfújta a tortán a szerény lángocskával pislákoló 8-ast és 5-öst. Előtte a fiatalok követelték, hogy kívánjon valamit! Tökéletesre sikerült az orosz krémtorta, a lányoknak mégis a Zacher ízlett jobban. Jóska hiányolta a kedvencét, a diótortát, de megígérték neki, hogy az ő születésnapjára azt sütnek. Az erre az alkalomra évek óta tartogatott Portói illett a különleges ünnepi alkalomhoz.

Hiedelmek

Ebéd után Papának mesélnie kellett a régi időkről. Volt, amit minden évben újból elmondattak vele a falusi életükről, szokásaikról, felmenőikről. Április egyébként is a legtöbb történetet tartogatta számukra. A hónap elnevezései is változatosak, egykoron sokatmondóak voltak: Virághozó, vigasztaló Szent György hava, Szelek hava, Rügyezés hava, Bika hava. Az állatok tavaszi legelőre hajtásának napján, április 24-én álltak a juhászok, kanászok munkába. Számos hiedelem élt az állatok termékenységére, a betegségektől, járványoktól, szellemektől történő megóvására. A pásztorok kiseperték az istállókat, majd azon nyomban meghintették vízbe mártott babérággal és végezetül gyógynövényes füstöléssel igyekeztek megóvni az állatokat a rontástól.

Hajnali harmat

A marhákat láncon hajtották ki azért, hogy olyan erős legyen a lábuk, mint a lánc az ekevason. A termékenység rítusa szerint a gazdasszony kötényén és tojásokon is át kellett haladniuk a jószágoknak. Volt, ahol csipkerózsa vesszőt tettek keresztbe az ólajtóban, aztán a legelőre menet ezzel az ággal ütötték a marhákat, hogy a boszorkányok meg ne rontsák azokat, és el ne apadjon a tejük.
A nők a sarjadó vetésről abrosszal, lepedővel itatták föl a hajnali harmatot, ezt otthon edénybe gyűjtötték, néhány cseppet használtak a kenyérsütésnél, vajköpülésnél, de meg is mosakodtak vele. A harmattal pogácsát is készítettek, amit szárítva, megsózva adtak a tehénnek, hogy jól tejeljen. Boszorkányrontás ellen tüskés zöldellő ágat tettek a kapura.

Jégverés ellen

Márk evangélista ünnepét követő vasárnap mise után a hívek a templom körül zászlós körmenetben vonultak fel, majd a mezőn a pap megszentelte a búzát. A megszentelt búzaszálat az imakönyvbe tették, ugyanis gonoszűzőnek hitték. A szentelt búzából koszorúkat készítettek, amiket a templomi keresztekre és zászlókra helyeztek, majd nyolc nap elteltével levettek, és a szántóföld négy sarkába helyeztek jégverés ellen. „Szent György virág, ha bőven nő, / Bőven terem az esztendő. / S ha szót ád a fülemüle, / Kamrád duplán lesz tele.” – emlékezett gyermekkora sokat mondogatott rigmusára Gyuszi papa.

Negyven napig

Jóska a bibliai Saulus Paulusszá változásának történetével egészítette ki az eddigieket. Április 25. Pálfordulás, télfordulás. A kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra. Nem mellesleg – tette hozzá –, ez a nap a férfiak számára dologtiltó nap volt sokáig: – Semmit nem szabad vetni ezen a napon! Ekkortól számolták a „Rámutató negyven napot”, ugyanis azt figyelték meg, hogy 40 napig e napnak az időjárásához hasonló időjárás várható. Más jóslatok szerint, ha Szent György nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és korai, esőtlen nyarat jelez. – Na, akkor ennek nagy az esélye – kommentálta Eszter –, mert hetek óta minden hajnalban madárcsicsergésre és hangos békakoncertre ébredünk.