Hazánk 2021-ben, az 1971-es Budapesti Vadászati Világkiállítás 50. évfordulója alkalmából ismét világkiállítást rendez „Egy a Természettel” címmel, „A létfenntartó vadászattól a fenntartható vadászatig” alcímmel, a központi rendezvényeken kívül országszerte emlékkiállításokkal, egyéb rendezvényekkel – olvasható az Országos Magyar Vadászati Védegylet lapjában, a Nimród februári számában.

Közel fél évszázada miért éppen Magyarországot tüntették ki a kiállítás megrendezésének bizalmával? - kérdésre D. Tóth Sándor akkori kormányfőmegbízott-helyettes ad választ. Első helyen említi a háború pusztításából újjáéledő vadászat figyelmet felkeltő eredményeit. A vadászterületek természeti adottságainkból is eredő benépesülését apró- és nagyvaddal, a vadászati hagyományainkat és kultúrát ápoló szakemberek tenni akarásának szárnyalását. Gróf Széchenyi Zsigmond Afrika-expedíciókra indult, Tildy Zoltánt a nemzetközi madárvédelemben és a fotóművészetben elért sikereiért a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács alelnökévé választották. Fekete István könyvei nemzedékeket neveltek a természet szeretetére. Felfelé ívelt az állami vadászterületek és vadásztársaságok gazdálkodása. A szocialista országok közül elsőként és tartósan egyedüliként, nálunk indult bérvadászat. A külföldi vadászok és újságok széles körben vitték hírét az eseményeknek, a magyarországi rekordtrófeáknak, a szarvas-, dám- és őzvilágrekordoknak, bikáknak és bakoknak. Az apróvadtenyésztés eredményeként új külföldi vadászok sora kereste fel vadászterületeinket.

A sikeres előkészítő munka eredményeként valósult meg hazánkban az első vadászati világkiállítás, vidéki rendezvényekkel is számolva, összesen 2,3 millió látogatóval. A kiállító országok, a kiállítást támogató nemzetközi szervezetek az ember és a vad sorskérdéseire: a földterületek és a vizek, valamint a vadon élő állatállomány fenntartóságára irányították a figyelmet. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete, a FAO bemutatója dokumentálta természetvédelmi tevékenységét, a vadon élő állatok nemzetközi védelmének fontosságát. A vad ugyanis a környezet milyenségének az indikátora. Ahol sokszínű az élővilág, ahol kiválók a trófeák, ott fenntartható a vadászat, annak mindennemű gazdasági, kulturális, turisztikai előnyével.

A Német Szövetségi Köztársaság pavilonján ez állt: A vadász természetvédő. Svédország, Finnország, Norvégia a trófeák közt az erdőkkel, vízfelületekkel fedett táj képével, élőhelyek bemutatásával ejtette ámulatba a látogatót. A magyarok Mátyás király bölényszarvból készült kupája, a francia pavilon Diana-szobra, Egyiptom thébai sírleletből származó, bumeránggal vízi-vadra vadászó alakjai, Kuba Ernest Hemingway Öreg halász és a tenger jelenete tette felejthetetlenné a látottakat. A pavilonokban 180 faj és alfaj 5800 trófeája tárta a látogatók elé élővilágunk gazdagságát.

A budapesti kiállítás nagy lendületet adott a hazai természetvédelem ügyének, a nemzeti parkok alakulásának, a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmének. Az előttünk álló, 2021-es nemzetközi vadászati és természeti kiállítás előkészítési szakasza tavaly véget ért, 2019-től a megvalósítás szakaszába léptünk.