Fotó: alapitajhaz

Mikor gyermekkoromban Alapra készültünk, olyan természetes volt, hogy akkor leugrunk egy pár órára körbenézni, hogy mi újság, hány tetőcserép repedt el, járt-e vajon egér a szekrényben az utolsó látogatás óta, van-e friss tojás a szomszédban. Mindig így mondjuk, hogy „leugrunk” Alapra, akkor is, ha heteket maradunk. Nem is foglalkoztam azzal, hogy a kis mezőföldi falucska neve igen furcsán csenghet annak, aki nem járt az alapi tyúkszarban már akkor négykézláb, amikor két lábon még nem tudott zsenge korából kifolyólag. Viszont később, amikor társaságban említésre került, hogy a hétvégi program az alapi tanya kertjének felásása lesz, akkor rögtön érkezett a visszakérdezés, hogy milyen alapon van a tanya? Erre lehetne viccesen azt felelni, hogy homokos alapon van, felül fekete homok, lejjebb jó kis sárga, homokozóba való. A kérdés viszont jogos, hiszen milyen alapon nevezi magát e falu Alapnak? Egy kis utánajárással hamar kideríthető, hogy a valóság semmi különösebb titkot nem rejt és meglehetősen prózai okok miatt nevezték el így a települést. Hasonló nevű (Alapi) birtokos család után kapta a nevét a fejlődő falu, miután ők meghatározó szereplői lehettek akkoriban a helyi gazdaságnak. Én jobban szeretem azt gondolni, hogy azért Alap, mert az alap, hogy megyünk füvet nyesni, meszelni, vásznat keményíteni és egy jó ebédet befalni együtt a szőlőlugas alatt. Nekem ezért Alap.

Horváth Dominik