Minden vasárnap este kilenckor ott ült Zsanka a televízió előtt, és várta a NatGeo új sorozatának következő epizódját.

Brian Grazer és Ron Howard alkotása, a Géniusz, a nagyszerű tudós, Albert Einstein életét eleveníti fel, így azt is, hogyan fejti meg a kozmosz titkait relativitáselméletében.Mindig is foglalkoztatta Zsankát a zsenialitás kérdése. Zsuzsi egy beszélgetés során határozottan állította Erikáról, hogy az egy zseni. Zsanka szerint fogalomzavarban szenved Zsuzsi, összekeveri a tanult és művelt embert a lángésszel. Claudia Kalb a zsenialitást az Univerzumhoz hasonlítja az NG folyóiratban közreadott tanulmányában.

Azt írja, hogy a témakör kutatása sohasem ér véget, rejtélyei mindörökké új kihívást jelentenek. Az emberiség történelme folyamán rendre fölbukkannak olyan, kivételes képességű egyének, akik műveikkel, gondolataikkal megújítják a művészeteket, a tudományt. Einstein, a fizika lángelméje, mindenfajta segédeszköz nélkül, zseniális meglátásaira hagyatkozva dolgozta ki relativitáselméletét. Száz évbe telt, amíg igazát kísérleti úton is sikerült bizonyítani: 2015-ben mérések igazolták a gravitációs hullámok létezését.Arról ma is keveset tudunk, hogy miként működik a zseniális elme.

Azaz: miben különbözik a géniusz agya azokétól, akik csupáncsak okosak? Az antik görögök az egyik testnedvről, a „fekete epéről” vélték úgy, hogy szárnyaló képességekkel gazdagítja a költőket, gondolkodókat. Mások az agy, illetve a fej dudoraiban keresték a megfejtést. Újabban pedig összefüggésbe hozzák az egyén magas fokú intelligenciájával, kivételes kreativitásával, a kitartással és a szerencsével. Vizsgálatokkal támasztották alá, hogy a kiugróan magas intelligenciaszint önmagában nem garancia a kiugró teljesítményre. Ami a kivételes kreativitást illeti, arra is kíváncsiak voltak, hogy a megkérdezett szuperkreatívnak számító tudósoknak és művészeknek hogyan támadnak nagy ötleteik?

A válaszokból kiderült, hogy a megvilágosodás rendszerint váratlanul érte őket. Folyamatosan töprengenek, gyűjtik az információkat, közben tudat alatt magán a problémán is dolgoznak. Az is alkotó folyamatnak számít, ha kapcsolatot tudunk teremteni egymástól látszólag független dolgok, képzetek között. A kreatívabb egyén féltekéi között erőteljesebb az idegi kommunikáció. Az önkifejezéssel összefüggő idegi hálózat, például zenei improvizáció közben magasabb fokozatba vált, az összpontosítást és önkontrollt szolgáló hálózat viszont jóformán kikapcsol.

Miközben az agykutatók próbálják megérteni, miként hoz össze agyunk zseniális gondolatokat, mások azt vizsgálják, hogy életünk során mikor és hogyan alakul ki ez a képesség. Születik a lángész, vagy azzá lesz? A genetikai alap megléte még nem garantálja a kivételes teljesítményt. A lángelmének is szüksége van megfelelő társadalmi, kulturális közegre.

Nagyon fontos a tehetség, de még fontosabb, hogy megfelelőképpen fejlesszék tovább. És akkor sem lesz belőlük zseni, ha kellően nem motiváltak: nagy dolgok csak szenvedély és állhatatosság kombinációjából jönnek létre, a világraszóló eredményeket általában rengeteg próbálkozás előzi meg. Hiába születik valaki rendkívüli adottságokkal, támogatás híján aligha jut előre, aligha lesz belőle termékeny alkotó.

Szente Tünde