A Dunaújvárosi Munkásszövetkezet Skála Dunaújváros Áruház 1983. április 22-én nyílt meg. A Dunaújvárosi Munkásszövetkezet nyugalmazott elnökével, Szabó Gyulával nem csupán ezt az ünnepélyes napot, hanem az azt megelőző időszakot is áttekintjük korabeli dokumentumok segítségével.

Az áruház alapkövét a Magyar Népköztársaság fennállásának 35. évében és Dunaújváros alapításának 30 éves jubileumi évében a megvalósítást elősegítő szervek képviselői ünnepélyes keretek között 1980. augusztus 19-én helyezték el. Az V. és VI. ötéves terv kereskedelemfejlesztési koncepciójának megfelelően a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa határozatot hozott Dunaújváros lakossága jobb ellátása érdekében egy nagy méretű általános áruház létesítéséről. Az áruház felépítésének anyagi hátterét a megyei, a városi és szövetkezeti erőforrások koncentrálása tette lehetővé – idézünk a dunaújvárosi Skála áruház alapkőletételének emlékokmányából.

Szabó Gyula és az áruház makettje
Fotó: jakd

A 4008 négyzetméter alapterületű létesítmény tervezését az Állami Épülettervező Vállalat, kivitelezését a 26-os Állami Építőipari Vállalat, valamint az üzemeltető Munkásszövetkezet Szolgáltató Üzeme, a kivitelezés lebonyolítását a Szövetkezeti Beruházó Vállalat, a technológiai és üzemeltetési tervezését a Skála-Coop Szövetkezetek Áruházi Közös Vállalat végezte.

Az aláírók között – mások mellett – Szabó Gyula neve fölött a MESZÖV elnöke, Kovács György is szerepelt. A Fogyasztási Szövetkezetek Tolna, majd Fejér Megyei Szövetségének nyugalmazott elnöke emlékirataiban a Skála áruház alapítását megelőző időszakról mesélt:

Szabó Gyula elvezetett a munkásszövetkezethez és az áruházhoz is:

– Egy alkalommal rávettem Szirmai Jenőt, hogy jöjjön ki velem Dunaújvárosba, mert szeretném bemutatni neki dr. Tapolczai Jenő tanácselnököt, aki sok mindenben hasonlított rá. Köztudott, hogy Tapolczai elévülhetetlen érdemeket szerzett a Duna-parti város felépítésében. Hírből persze ismerték egymást, amikor azonban kiderült, hogy mindketten szabósegédként kezdték pályájukat, ráadásul Szirmai itt a szomszédban, Mezőfalván, meghatódtak és összeölelkeztek. Hasonlóságuknak azonban nem ez volt a legfontosabb eleme, hanem az, hogy mindketten tisztafejű, pragmatikus emberek voltak, akik még a bonyolultnak tűnő helyzeteket is a mindenki által érthető szintre tudták egyszerűsíteni. Tapolczainál is a fejlesztés, azon belül is az építkezés szerepelt első helyen a feladatok sorában, s kellő gyakorlatra tett szert a teljesen újonnan épült város létrehozásában… A két szabósegéd percek alatt kiderítette, hogy ma már semmiféle jogszabályi akadálya nincs annak, hogy a szövetkezetek tulajdonában épüljön fel akár a legnagyobb alapterületű áruház Dunaújvárosban, és mindjárt meg is egyeztek. A megállapodást tett követte, s az addig kizárólagos pozíciót élvező állami kereskedelem mellett megjelent a szövetkezet, mégpedig a legforgalmasabb helyen, a piactéren a város legnagyobb áruházával. Ez bizony nagy áttörést jelentett az első szocialista városnak titulált településen, megrendítő erejű ütést mért a következetesen szocialista társadalmi tulajdonra.

A Skála áruház alapkőletétel-emlékokmányának fedőlapja

ÁFÉSZ üzlet nyitott a Piac téren

Egyelőre az ÁFÉSZ keretében nyílott meg a piactéri, ezer négyzetméter alapterületű, általános cikkeket árusító üzlet, amelyet hamarosan újabb, hasonló konstrukcióban épült ABC-áruházak követtek a gyorsan fejlődő város igényeihez igazodóan. A szövetkezeti kereskedelmi hálózat robbanásszerű bővülése indokolttá tette az Adonyi ÁFÉSZ-től történő elszakadást. A ­MESZÖV önálló városi munkásszövetkezet létrehozására tett indítványt. Ez meg is történt, s a Dunaújvárosban élő munkások és alkalmazottak köreiből kikerülő szövetkezeti tagok megalapították az első újkori, számottevő gazdasági és tagsági erőt felmutató munkásszövetkezetet az országban.

A Dunaújvárosi Munkásszövetkezet életében – a megalakulását követő második évben – 1972-ben jelentős ­minőségi változást hozott Szabó Gyula elnökké történő megválasztása, akinek irányítása alatt minden várakozást felülmúló fejlődés következett be. A város valamennyi lakótelepén megjelentek a szövetkezeti üzletek, és döntő szerepet vállaltak a lakossági ellátásban. Új, különleges szolgáltatást nyújtó vendéglátó egységek jelezték, hogy Szabó Gyula korábban e területen vált kiemelkedő vezető egyéniséggé… Tevékenységét a négyezer négyzetmétert meghaladó nagyságú nagyáruház létrehozása koronázta meg – írta Kovács György visszaemlékezéseiben.

 A csomagküldő kereskedelem elindítása

– Magyarországon nálunk harmadikként megépült Skála Dunaújváros Áruház után csatlakozott hozzánk több mint hatvan szövetkezeti áruház. Demján Sándor javaslatára lettem az Áruház Igazgatók Tanácsának elnöke – árulta el nem kis büszkeséggel Szabó úr, s kezembe adott egy módszertani kiadványt, amelyet ő jegyzett, 1984-ben Budapesten adták ki, a „Csomagküldő szolgálat megvalósítása a Skála Dunaújváros Áruházban” címmel. Ebből megtudhattam, hogy korábban hazánkban csak a virágküldésnek létezett ez a formája, az ő ötlete nyomán, elsősorban németországi tapasztalatokra támaszkodva, a nálunk bevezetett módszert átvette a budapesti és a győri Skála. Beszélgetésünk során az újvárosi csomagküldő szolgálat kapcsán Kincses Tibor neve hangzott el.

A Skála Dunaújváros Áruház makettje. A több mint négyezer négyzetméternyi épületet Simon Ferenc tervezte
Fotók: Szente Tünde

Nézzünk körül az áruházban!

„A bejárati üvegajtó mögött az előtér időszakos reklamációk helye. Innen vezet az út a hűtőpultokkal berendezett szupermarketbe. Annak bejáratánál újságos kioszk és virág­árusító pavilon készteti megállásra a betérőt. Mellette található a tagsági és vevőszolgálati iroda, a lépcső mögött pedig a ruhatár és csomagmegőrző rejtőzik. A földszinten van még a Havanna Club ételbár. Az előtér egyik lépcsője az alagsorba vezet a műszaki osztályra. Híradástechnikai cikkeken, háztartási gépeken kívül barkácseszközök, lakásfelszerelési kellékek is sorakoznak a polcokon. De vannak itt mezőgazdasági kisgépek, csempék, tapéták, padlóburkoló anyagok is. Az emeleten mindjárt a felirattal szemben a divatosztályra érünk. Mellette van a „Méta” szabadidőruhákat kínáló shop, vele szemben a játék-, sport- és kempingcikkek osztálya és az áruház újdonságokat árusító belső üzlete. Az áruház ajándékosztályán pedig fotócikkek, finomkerámiák, könyvek, hanglemezek, bizsuk, népművészeti cikkek kelletik magukat. Átellenben a konfekció, méteráru-, lakástextil és a cipő-, bőrdíszmű-osztályok választékában lehet gyönyörködni.

”Képgaléria 2. – József Attila Könyvtár(Forrás: Dunaújvárosi Hírlap, 1983. április 26.)