ESZTERLÁNC könyvajánló

Eszter esszélánca

Lánc, lánc, Eszterlánc, esszélánci cérna… kezdhetjük a játszadozást a szavakkal az Eszterlánc kötet kapcsán, azonban komolyra fordítva a szót, összegyűjtöttünk néhány véleményt a könyvről.

Miskolczi Miklós író, szociográfus, Dunaújváros díszpolgára:

Kedves Eszter, akarom mondani, drága Tünde. Elolvastam. Jó. Bővebben: nagyon, sőt meglepően jó. Persze ennyi, együtt olvasható önálló rövid írás tükrözi a szerző éppen érvényes hangulatát/affinitását – változó színvonalú is, de alapvetően és messzemenően elismerésre méltó. Csak tűnődöm, hogy oly sok megírt interjú, meg tudósítás mögött, hol rejtegette ezt a készségét, ami néhány opusban egyenesen az asszociatív gondolkodás, az esszéírás magaslatait ostromolja. Ha nem ismerném a körülményeket, szívből ajánlanám, hogy ezentúl csak esszével, a jelenségek és a világról alkotott (néha téves) képzete(in)k továbbgondolásával, egyáltalán a nagybetűs Gondolat elterjesztésével foglalkozzon. Vajha megtehetné!

Szóval és röviden: gratulálok, sajnálom, hogy anno a megjelenések pillanataiban nem volt alkalmam olvasni őket, de így összegyűjtve talán nagyobb élményt, igazi meglepetést okoztak. Csókolom, és adja át baráti, sőt kollegális üdvözletemet Eszternek is.

Üdvözlettel MM

csurdu Balogh Márta író:

Az interneten nagyított képen láttam az Eszterláncot, amit gyerekkönyvnek gondoltam. Meglepődtem, amikor megláttam a kötetet, a valóságban normál alakú, amely nem nagyobb a Szilánkok című könyvemnél és felnőtteknek szól. Hogyan született meg a könyv? A Dunaújvárosi Hírlap Életmód Eszterlánc rovatából, majd a Hétvége mellékletbe átkerült Eszterlánc írásokból, amiket Szente Tünde évek óta ír. Most könyv alakban jelent meg újra az első száztíz esszé. – A kötet szép nyitánya „A floroholista” növényei: „Képtelen betelni a zöldek árnyalataival, a színek sokaságával. Színkorszakai vele együtt változnak. Egy időben a rózsaszínre esküdött, túl van a lila korszakon, jelenleg a fehér színűek látványától gyengül el. Megfejthetetlen számára az érzés, ami olyankor átfut rajta. Talán ők testesítik meg az életigenlés és a szépség eszenciáját?” – A kötetet zárja „Eszter hagyatéka”: „Eszter lelke mélyéről szívszorító érzéseket hozott felszínre a kisregény újraolvasása. Meggyújtott egy mécsest, majd a párologtató aljába csúsztatta, a fölül levő víztartályba illóolajat csepegtetett, beült a kényelmes fotelbe, magára húzta a plédet és nagyot sóhajtva kinyitotta a könyvet.” – Mit érzek Szente Tünde esszé kötetéről, az Eszterláncról? Mint amikor egy zenekar játszik, olyan nekem ez a könyv, sokféle hangszer szól benne, és mindegyik más-más hangot ad.

Várkonyi Zsolt, a Dunaújvárosi Hírlap főszerkesztője

Előszó helyett – részlet a kötetből

Egy igazán jó ajánló nem a könyvről szól. Egy igazán jó ajánló egy kicsit közelebb hozza a szerzőt az olvasóhoz. Mert Eszter, aki gyakran megjelenik ezekben a történetekben, maga a szerző. Ha eljátszunk neve kezdőbetűivel, magunk is rájöhetünk erre. Bizonyos, hogy a szoros, érzelmileg telített emberi kapcsolatok fejlesztik az empátiás képességet. A szerző mindig is erre törekszik, mert ezekben állandóan jelentkeznek olyan helyzetek, amelyekben a megszokott sémákkal nem lehet eligazodni, amelyekben mások sajátos élményeinek megértésére van szükség.

Elgondolkodott már kedves olvasó azon, hogy milyen lenne elmondania egy történetet, amelynek egy személyben vagyunk főhősei és elbeszélői. Amelyből kiderül, hogyan lettünk azzá az emberré, akik ma vagyunk. Közben sok különböző helyszín, szereplő jelenik meg, amelyeket múltunkból és elképzelt jövőnkből válogatunk össze. Persze, ha belelapoz a könyvbe és elolvassa ezeket a kis történeteket, óhatatlanul megismeri a szerző lelki- és gondolatvilágát.

A könyv egyes szám harmadik személyű fogalmazásban íródott, amelyben az az érdekes, hogy adott esetben a szerző felülemelkedve a történeteken, kilépve szerepéből, elmondja, hogy abban az adott szituációban mit érzett, mit gondolt, és mit éreztek, gondoltak a további szereplők.

A több, mint százrészes sorozat címlapját Bajusz György kedves grafikája díszíti. Talán megkockáztatom azt, mintegy „használati utasításként”, hogy teljesen mindegy, melyik történettel kezd a kedves olvasó, mert utána el fogja olvasni a következőt, aztán újra egyet, végül azon veszi észre magát, hogy valamennyi „megvan”, s így mondhatni, minden mozaik a helyére került.

+

Szente Tünde: Eszterlánc

Borítóterv: Bajusz György

Felelős kiadó: Rolling Nyomda

Nyomdai kivitelezés: Rolling Nyomda Bt. Dunaújváros, 2017

Felelős vezető: Rozsnyai Zoltán